Chapter 10

   Minthogy a törvényben a jövendõ jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendõnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;  

--

   Különben megszûnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemû bûntudattal nem bírtak volna.  

--

   De azok esztendõnként bûnre emlékeztetnek.  

--

   Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bûnöket.  

--

   Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,  

--

   Égõ és bûnért való áldozatokat nem kedveltél.  

--

   Akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.  

--

   Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égõ, meg bûnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,  

--

   Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsõt, hogy meghagyja a másodikat,  

--

   A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.  

--

   És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bûnöket.  

--

   Õ azonban, egy áldozattal áldozván a bûnökért, mindörökre ûle az Istennek jobbjára,  

--

   Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az õ ellenségei.  

--

   Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.  

--

   Bizonyságot tesz pedig errõl mi nékünk a Szent Lélek is, mert minekutána elõre mondotta:  

--

   Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az õ szíveikbe, és az õ elméjökbe írom be azokat,  

--

   [Azután így szól:] És az õ bûneikrõl és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.  

--

   A hol pedig bûnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bûnért való áldozat.  

--

   Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,  

--

   Azon az úton, a melyet õ szentelt nékünk új és élõ [út] gyanánt, a kárpit, azaz az õ teste által,  

--

   És lévén nagy papunk az Isten háza felett:  

--

   Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettõl,  

--

   És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hû az, a ki ígéretet tett,  

--

   És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,  

--

   El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.  

--

   Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bûnökért való áldozat,  

--

   Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tûznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülõket.  

--

   A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;  

--

   Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?  

--

   Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az õ népét.  

--

   Rettenetes dolog az élõ Istennek kezébe esni.  

--

   Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki,  

--

   Midõn egyfelõl gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelõl társai lettetek azoknak, a kik így jártak.  

--

   Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.  

--

   Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.  

--

   Mert békességes tûrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.  

--

   Mert még vajmi kevés idõ, és a ki eljövendõ, eljõ és nem késik.  

--

   Az igaz pedig hitbõl él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.  

--

   De mi nem vagyunk meghátrálás [emberei], hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.  

--