| Chapter 8 |
1 |
Szádhoz a kürtöt! Mint a sas, [úgy jön] az Úr házára! Mert megszegték az én frigyemet, és vétkeztek az én törvényem ellen! --
|
2 |
Kiáltnak hozzám: Én Istenem! mi, az Izráel, ismerünk tégedet! --
|
3 |
Megvetette Izráel a jót, kergesse [hát] az ellenség. --
|
4 |
Királyt emeltek ők; de nem én általam; fejedelmet választottak, de tudtomon kivül. Ezüstjökből és aranyukból bálványokat formáltak; csak azért, hogy semmivé legyen. --
|
5 |
Megútálta a te borjúdat, oh Samaria! Haragom felgerjedt ellenök. Meddig nem lehetnek még tiszták? --
|
6 |
Mert ez is Izráelből való! kézműves csinálta azt, és nem Isten az. Bizony forgácscsá lesz Samaria borjúja! --
|
7 |
Mert szelet vetnek és vihart aratnak. Nem indul szárba; termése nem ad lisztet; ha adna is, idegenek nyelik be azt. --
|
8 |
Elnyeletett Izráel! Olyan immár a népek közt, mint az edény, [a melyen] nincs gyönyörűség. --
|
9 |
Mert ők Assiriához folyamodnak; Efraim magában bolygó vadszamár; szeretőket bérelnek. --
|
10 |
De ha bérelnek is a pogányok közt, most összegyűjtöm őket, és kezdenek majd lefogyni a fejedelmek királyának terhétől. --
|
11 |
Mivel megszaporította Efraim az oltárokat a bűnre, bűnre vezették őt az oltárok. --
|
12 |
Ha tízezer törvényt írnék is elébe, idegennek tekintenék azokat. --
|
13 |
Nékem szánt áldozatképen húst vágnak és esznek; az Úr nem tekint azokra kedvesen. Immár megemlékezik az ő álnokságukról, és megbünteti az ő vétkeiket; Égyiptomba fognak ők visszatérni. --
|
14 |
Most Izráel elfeledkezett az ő alkotójáról és palotákat épített; Júda megerősített városokat szaporított. De én tüzet bocsátok városaira, és az emészti meg az ő erősségeit. --
|