| Chapter 1 |
1 |
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, --
|
2 |
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; --
|
3 |
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; --
|
4 |
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. --
|
5 |
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. --
|
6 |
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. --
|
7 |
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. --
|
8 |
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. --
|
9 |
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. --
|
10 |
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. --
|
11 |
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; --
|
12 |
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; --
|
13 |
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; --
|
14 |
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: --
|
15 |
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől; --
|
16 |
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. --
|
17 |
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt: --
|
18 |
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; --
|
19 |
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. --
|
20 |
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát. --
|
21 |
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit. --
|
22 |
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?! --
|
23 |
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. --
|
24 |
Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; --
|
25 |
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: --
|
26 |
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek. --
|
27 |
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. --
|
28 |
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. --
|
29 |
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. --
|
30 |
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. --
|
31 |
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. --
|
32 |
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket. --
|
33 |
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől. --
|