| Chapter 79 |
1 |
Aszáf zsoltára. &Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették. --
|
2 |
Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak. --
|
3 |
Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket. --
|
4 |
Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak. --
|
5 |
Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz? --
|
6 |
Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet; --
|
7 |
Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították. --
|
8 |
Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon. --
|
9 |
Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért. --
|
10 |
Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod. --
|
11 |
Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait; --
|
12 |
És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram! --
|
13 |
Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet! --
|