| Chapter 74 |
1 |
Aszáf tanítása. &Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen? --
|
2 |
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol! --
|
3 |
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen! --
|
4 |
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké. --
|
5 |
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira. --
|
6 |
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel. --
|
7 |
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették. --
|
8 |
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban. --
|
9 |
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?] --
|
10 |
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet? --
|
11 |
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledből: végezz! --
|
12 |
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette. --
|
13 |
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben. --
|
14 |
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek. --
|
15 |
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat. --
|
16 |
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot. --
|
17 |
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad. --
|
18 |
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet. --
|
19 |
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen! --
|
20 |
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal. --
|
21 |
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet. --
|
22 |
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond! --
|
23 |
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik! --
|