| Chapter 63 |
1 |
Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. --
|
2 |
Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize; --
|
3 |
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet. --
|
4 |
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged. --
|
5 |
Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet. --
|
6 |
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam! --
|
7 |
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem; --
|
8 |
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem. --
|
9 |
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem. --
|
10 |
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak. --
|
11 |
Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. --
|
12 |
A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája. --
|