| Chapter 59 |
1 |
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn [embereket ]külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. --
|
2 |
Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet! --
|
3 |
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet; --
|
4 |
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram! --
|
5 |
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek [ellenem]: serkenj fel előmbe és lásd meg [ezeket!] --
|
6 |
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela. --
|
7 |
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost. --
|
8 |
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, [úgy mond], kicsoda hallja meg? --
|
9 |
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet. --
|
10 |
Hatalmá[val szemben] te reád vigyázok; mert Isten az én váram. --
|
11 |
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim [romlását.] --
|
12 |
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk! --
|
13 |
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak. --
|
14 |
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela. --
|
15 |
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost. --
|
16 |
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak. --
|
17 |
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. --
|
18 |
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem! --
|