| Chapter 27 |
1 |
Dávidé. &Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? --
|
2 |
Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők botlanak meg és hullanak el. --
|
3 |
Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [ő benne] bízom én. --
|
4 |
Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában. --
|
5 |
Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem. --
|
6 |
Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak. --
|
7 |
Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem! --
|
8 |
Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram! --
|
9 |
Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene! --
|
10 |
Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. --
|
11 |
Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt. --
|
12 |
Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek. --
|
13 |
Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén! --
|
14 |
Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. --
|