| Chapter 31 |
1 |
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem. --
|
2 |
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból? --
|
3 |
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem? --
|
4 |
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet? --
|
5 |
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett: --
|
6 |
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat! --
|
7 |
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt: --
|
8 |
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől! --
|
9 |
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján: --
|
10 |
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája. --
|
11 |
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn. --
|
12 |
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. --
|
13 |
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem: --
|
14 |
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki? --
|
15 |
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében? --
|
16 |
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem; --
|
17 |
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett; --
|
18 |
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt! --
|
19 |
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt; --
|
20 |
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett; --
|
21 |
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet; --
|
22 |
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom! --
|
23 |
Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék! --
|
24 |
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam! --
|
25 |
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem; --
|
26 |
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt, --
|
27 |
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet: --
|
28 |
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent! --
|
29 |
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte; --
|
30 |
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!) --
|
31 |
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott? --
|
32 |
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.) --
|
33 |
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet: --
|
34 |
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki! --
|
35 |
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm. --
|
36 |
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném! --
|
37 |
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá! --
|
38 |
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak; --
|
39 |
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam: --
|
40 |
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei. --
|