Chapter 20

   Ebben az idõben halálosan megbetegedett Ezékiás, és hozzá menvén Ésaiás próféta, az Ámós fia, monda néki: Azt mondja az Úr: Rendeld el házadat, mert meghalsz és nem élsz.  

--

   Akkor arczczal a falhoz fordult, és könyörgött az Úrnak, mondván:  

--

   Óh Uram, emlékezzél meg róla, hogy te elõtted hûséggel és tökéletes szívvel jártam, és hogy azt cselekedtem, a mi jó volt a te szemeid elõtt. És sírt Ezékiás nagy sírással.  

--

   Azonban Ésaiás még alig ért a város közepére, mikor az Úr beszéde lõn õ hozzá, mondván:  

--

   Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak, az én népem fejedelmének: Azt mondja az Úr, Dávidnak, a te atyádnak Istene: Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged, harmadnapra felmégy az Úr házába;  

--

   És a te idõdet tizenöt esztendõvel meghosszabbítom, és megszabadítlak téged és e várost Assiria királyának kezébõl, és megoltalmazom e várost én érettem és Dávidért, az én szolgámért,  

--

   És monda Ésaiás: Hozzatok egy kötés száraz fügét ide. És hozának, és azt a kelevényre kötötték, és meggyógyult.  

--

   És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek az Úr házába?  

--

   Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy õ megcselekeszi ezt a dolgot, a melyrõl szólott [néked]: Elõremenjen-é az árnyék tíz grádicscsal, vagy visszatérjen-é tíz grádicscsal?  

--

   És felele Ezékiás: Könnyû az árnyéknak tíz grádicscsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádicscsal.  

--

   És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.  

--

   Ebben az idõben küldött Berodákh Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.  

--

   És meghallgatá õket Ezékiás, és megmutatta nékik az õ egész kincsesházát, az ezüstöt, az aranyat, a fûszerszámokat, a drága kenetet és az õ fegyveres házát és mindent, a mi csak találtatott az õ kincstáraiban, és nem volt semmi az õ házában és egész birodalmában, a mit meg nem mutatott volna Ezékiás.  

--

   Ekkor jött Ésaiás próféta Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit mondtak ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád? És felele Ezékiás: Messze földrõl jöttek, Babilóniából.  

--

   És monda: Mit láttak a te házadban? Felele Ezékiás: Mindent láttak, a mi csak van az én házamban, és nem volt semmi az én tárházamban, a mit nékik meg ne mutattam volna.  

--

   Akkor monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld meg az Úrnak beszédét:  

--

   Ímé eljõ az idõ, a mikor mindaz, a mi a te házadban van, és a mit eltettek a te atyáid e mai napig, elvitetik Babilóniába, és semmi sem marad meg, azt mondja az Úr.  

--

   És a te fiaid közül is, a kik tõled származnak és születnek, elhurczoltatnak és udvariszolgák lesznek a babilóniai király udvarában.  

--

   Ezékiás pedig monda Ésaiásnak: Jó az Úr beszéde, a melyet szólál: És monda: Nem [merõ jóság-é], ha békesség és hûség lesz az én napjaimban?  

--

   Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és minden erõssége, és hogy miképen csinálta a tavat és a vízcsöveket, a melyekkel a vizet a városba vezette, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika- könyvében?  

--

   És elaluvék Ezékiás az õ atyáival, és az õ fia, Manasse uralkodék helyette.  

--