| Chapter 5 |
1 |
Énekelt pedig Debora és Bárák, az Abinoám fia azon a napon, mondván: --
|
2 |
Hogy a vezérek vezettek Izráelben, &Hogy a nép önként kele föl: áldjátok az Urat! --
|
3 |
Halljátok meg királyok, figyeljetek fejedelmek! &Én, én az Úrnak éneket mondok, &Dícséretet zengek az Úrnak, az Izráel Istenének. --
|
4 |
Uram, mikor Szeirből kijövél, Mikor lépdelél Edom mezejéről: &Megrendült a föld, csepegett az ég, &A föllegek is víztől áradának. --
|
5 |
A hegyek megrendültek az Úrnak orczája előtt, &Még ez a Sinai is, az Úrnak, az Izráel Istenének színe előtt. --
|
6 |
Sámgárnak, az Anath fiának napjaiban, &Jáhel idejében pihentek az utak, &És az útonjárók tekervényes ösvényekre tértek. --
|
7 |
Megszüntek a kerítetlen helyek Izráelben, megszüntek végképen, &Mígnem én Debora felkelék, &Felkelék Izráel anyjaként. --
|
8 |
Új isteneket ha választott [a nép,] &Mindjárt [kigyúlt] a harcz a kapuk előtt; &De paizs, és dárda avagy láttatott-é &A negyvenezereknél az Izráel között? --
|
9 |
Szívem azoké, kik parancsolnak Izráelben, &Kik a nép közül önként ajánlkoztak: áldjátok az Urat! --
|
10 |
Kik ültök fehér szamarakon, &Kik ültök a szőnyegeken &És a kik gyalog jártok: [mind] énekeljetek! --
|
11 |
Az íjászok szavával a vízmerítők között, &Ott beszéljék az Úrnak igazságát, &Az ő faluihoz való igazságit Izráelben. &Akkor [újra] a kapukhoz vonul az Úr népe! --
|
12 |
Kelj fel, kelj fel Debora! &Serkenj fel, serkenj fel, mondj éneket! &Kelj fel Bárák és fogva vigyed foglyaidat, Abinoám fia! --
|
13 |
Akkor lejött a hősök maradéka; &Az Úrnak népe lejött hozzám a hatalmasok ellen. --
|
14 |
Efraimból, kiknek gyökere Amálekben, &Utánad Benjámin, a te néped közé; &Mákirból jöttek le vezérek, &És Zebulonból, kik a vezéri pálczát tartják. --
|
15 |
És Issakhár fejedelmei Deborával, &És mint Issakhár, úgy Bárák &A völgybe rohan követőivel. &[Csak] a Rúben patakjainál &Vannak nagy elhatározások. --
|
16 |
Miért [maradtál] ülve a hodályban? &Hogy hallgasd nyájad bégetéseit?! &Rúben patakjainál nagyok voltak az elhatározások! --
|
17 |
Gileád a Jordánon túl pihen. &Hát Dán miért időzik hajóinál? &Áser a tenger partján ül és nyugszik öbleinél. --
|
18 |
[De] Zebulon, az halálra elszánt lelkű nép, &És Nafthali, a mezőség magaslatain! --
|
19 |
Királyok jöttek, harczoltanak; &Akkor harczoltak a Kanaán királyai &Taanaknál, Megiddó vizénél; &[De] egy darab ezüstöt sem vettenek. --
|
20 |
Az égből harczoltak, &A csillagok az ő helyökből vívtak Siserával! --
|
21 |
A Kison patakja seprette el őket; &Az ős patak, a Kison patakja! &Végy erőt én lelkem! --
|
22 |
Akkor csattogtak a lovak körmei &A futás miatt, lovagjaik futásai miatt. --
|
23 |
Átkozzátok Mérozt - mond az Úr követje, - &Átkozva-átkozzátok annak lakosait! Mert nem jöttek az Úrnak segítségére, &Az Úrnak segélyére vitézei közé. --
|
24 |
De áldott legyen az asszonyok felett Jáhel, &A Keneus Héber felesége, &A sátorban [lakó] nők felett legyen áldott! --
|
25 |
[Az] vizet kért, ő tejet adott, &Fejedelmi csészében nyújtott tejszínét. --
|
26 |
Balját a szegre, &Jobbját pedig a munkások pőrölyére nyújtotta, &És ütötte Siserát, szétzúzta fejét, &És összetörte, általfúrta halántékát, --
|
27 |
Lábainál leroskadt, elesett, feküdt, &Lábai között leroskadt, elesett; &A hol leroskadt, ott esett el megsemmisülve. --
|
28 |
Kinézett az ablakon, és jajgatott &Siserának anyja a rostélyzat mögül: &"Miért késik megjőni szekere? &Hol késlekednek kocsijának gördülései?" --
|
29 |
Fejedelemasszonyinak legokosabbjai válaszolnak néki; &Ő egyre csak azok szavait ismételgeti: --
|
30 |
"Vajjon nem zsákmányra találtak-é, s mostan osztozkodnak? &Egy-két leányt minden férfiúnak; &A festett kelmék zsákmányát Siserának; &Tarka szövetek zsákmányát, tarkán hímzett öltözeteket, &Egy színes kendőt, két tarka ruhát nyakamra, mint zsákmányt." --
|
31 |
Így veszszenek el minden te ellenségid, Uram! &De a kik téged szeretnek, [tündököljenek] mint a kelő nap az ő erejében! &És megnyugovék a föld negyven esztendeig. --
|